Válasz:
A gerincvelő keresztirányú keresztmetszetének könnyebb része.
Magyarázat:
Először is fontos azt mondani, hogy a fehér és a szürke anyag helyzete az agyban eltér a gerinctől.
Az agyban egy sagittális és koronális (= frontális) síkban a legkülső rész szürke, a legbelső pedig fehér. A hátoldal a gerincben van (azonban a síknak koronásnak kell lennie (alig használt), szagittális (alig használt) vagy transzverzális (többnyire használt), ahol a szürke rész a legbelső és a legkülső része a fehér.
Kérdésed szerint és a fentiekre hivatkozva szabadon megállapíthatom, hogy ez a gerincről szól.
Anatómiailag tájékoztatjuk, hogy a gerinc a hátunkon van elhelyezve, és hogy az agyból a medence felé nyúlik ki. Csigolyák védik.
Fiziológiailag tájékoztatjuk, hogy a funkciója a perifériás idegrendszeri jelek átvitele a gerincvelőn keresztül (= gerinc) az agyba.
Szövettanilag a perifériás és a központi idegrendszer közötti anatómiai, valamint fiziológiai összefüggések jönnek létre.
Nézd meg az alábbi képet. (Hátsó, hátsó, hátsó, ventrális = elülső, elülső)
Itt két különböző régió látható; a sötétebb és a könnyebb. A sötétebb a fehér, míg a sötétebb a szürke.
Fontos azt mondani, hogy a fehér anyagban dendriteket (neuronok sejttestét) találjuk, és a szürke anyagban axonokat találunk. Ez ugyanaz mind az agy, mind a gerincvelő esetében.
A könnyebb rész (mostantól a következő szövegben: a szürke anyag) "pillangó" néven is ismert, mert egy pillangó szárnyaira hasonlít.
Amint azt korábban említettem, a gerincvelő a perifériás idegekről az agyba továbbítja a jelet. De még egy dolog, amit csinálnak, reflexként ismert. Néhány tankönyvben meg fogja találni, hogy a reflex egy tudatosan ellenőrizetlen reakció, ami azt jelenti, hogy nincs időnk arra gondolni, hogy reagáljon a környezeti ingerre. De képzeld el egy olyan helyzetet, amit előkészítesz egy étkezésre, és hirtelen elégetsz. Nem érzed a fájdalmat? Nem az érzésre kijelölt cerebrum parietális lebenye? Nos, a dolog az, hogy a reflex során a jel valójában az agyhoz megy, de talán egy pár mili vagy akár mikro másodperc késő a reflexhez képest.
A kép tetején látható, hogy még könnyebb, nyitottabb terület van. Ez a terület egy érzékszervi (= afferens) ideghez kapcsolódik. Ez az ideg jeleket vesz fel, például a kezed, majd elküldi a gerincvelőnek, vagy pontosabban a gerincvelő szürke anyagának. Miután belépett a szürke anyagba, egy interneuronhoz csatlakozik, amely csak egy olyan neuron, amely a jelet veszi, majd azt követően egy motorba (= efferens neuron) továbbítja. Ez kétoldalú (mindkét oldalon megosztva (nem teljesen elválasztva!) A központi csatornával).
A központi csatorna (= ependimális csatorna) egy cerebrospinális folyadékkal (CSF) töltött hosszanti csatorna, amely összeköti a cerebroventrikuláris rendszert és a gerincet.
Makró nézetben láthatja, hogy a szenzoros és motoros idegek milyen pontokon lépnek be és kilépnek.
Lehet, hogy most kérdezed: ha az agy fehér és szürke anyaga más-más helyzetben van a gerincvelőtől, hol van a hely, ahol a változás következik?
Ezt kétszer ellenőrizni kell: Ez lehet a foramen magnumban, ahol a gerincvelő belép a neurokraniális koponya részébe.
Egy bizonyos radioaktív anyag felezési ideje 75 nap. Az anyag kezdeti mennyisége 381 kg. Hogyan írsz egy exponenciális függvényt, amely modellezi az anyag bomlását és mennyi radioaktív anyag marad 15 nap után?
Félidő: y = x * (1/2) ^ t x kezdeti összeggel, t "idő" / "félélet" és y végső összegként. A válasz megkereséséhez csatlakoztassa a következő képletet: y = 381 * (1/2) ^ (15/75) => y = 381 * 0.87055056329 => y = 331.679764616 A válasz körülbelül 331,68
Egy bizonyos radioaktív anyag felezési ideje 85 nap. Az anyag kezdeti mennyisége 801 kg. Hogyan írsz egy exponenciális függvényt, amely modellezi az anyag bomlását és mennyi radioaktív anyag marad 10 nap után?
Legyen m_0 = "Kezdeti tömeg" = 801 kg "a" t = 0 m (t) = "Tömeg időben t" "Az exponenciális függvény", m (t) = m_0 * e ^ (kt) ... (1) "ahol" k = "állandó" "Félidő" = 85 nap => m (85) = m_0 / 2 Most, amikor t = 85 nap, akkor m (85) = m_0 * e ^ (85k) => m_0 / 2 = m_0 * e ^ (85k) => e ^ k = (1/2) ^ (1/85) = 2 ^ (- 1/85) Az m_0 és e ^ k értékek beillesztése (1) -be m (t) = 801 * 2 ^ (- t / 85) Ez az a függvény, amely exponenciális formában is írható: m (t) = 801
Miért változik az anyag fajlagos hőteljesítménye, amikor az anyag hőmérséklete megváltozik? (Vegyük például a vizet?)
Nem változik. Gondolhatsz egy fázisváltozásra, amelynek során az anyag hőmérséklete nem változik, miközben a hő adszorbeálódik vagy felszabadul. A hőteljesítmény az az anyagmennyiség, amely az anyagok hőmérsékletének 1 ^ oC-ra vagy 1 ^ oK-ra történő megváltoztatásához szükséges. A fajlagos hő az a hő, amely az 1 g anyag hőmérsékletének 1 ^ oC vagy 1 ^ oK értékű megváltoztatásához szükséges. A hőteljesítmény az anyag mennyiségétől fü