Válasz:
A megoldások
Magyarázat:
Kezdjük a szorzással.
Ezt könnyen el tudjuk ismerni, ha ezt elismerjük
# (2x + 3) (2x- 3) = 4x ^ 2 - 9 #
# (2x + 1) (2x- 1) = 4x ^ 2 - 1 #
# (2x - 3) (2x - 1) (2x + 1) (2x + 3) = (4x ^ 2 - 9) (4x ^ 2 - 1) #
# (2x-3) (2x- 1) (2x + 1) (2x + 3) = 16x ^ 4 - 36x ^ 2 - 4x ^ 2 + 9 #
# (2x - 3) (2x- 1) (2x + 1) (2x + 3) = 16x ^ 4 - 40x ^ 2 + 9 #
Ebből adódóan,
# 16x ^ 4 - 40x ^ 2 + 9 = 3465 #
Ebből következik, hogy
# 16x ^ 4 - 40x ^ 2 - 3456 = 0 #
# 2x ^ 4 - 5x ^ 2 - 432 = 0 #
Most engedjük
# 2y ^ 2 - 5y - 432 = 0 #
A faktoring segítségével megoldhatjuk.
# 2y ^ 2 - 32y + 27y - 432 = 0 #
# 2y (y - 16) + 27 (y - 16) = 0 #
# (2y + 27) (y - 16) = 0 #
#y = -27/2 és 16 #
# x ^ 2 = -27/2 és 16 #
#x = + - 4 és + - 3sqrt (3/2) i #
Remélhetőleg ez segít!
Ha a HCl-t qaterben oldjuk, akkor áramot vezethet. Írjunk kémiai egyenletet a reakcióhoz, ahol a nátrium-hidroxid hozzáadódik az oldathoz.
HCl (aq) + NaOH (aq) -> H2O (l) + NaCl (aq) Ez egy semlegesítési reakció. Az erős savat és erős bázist tartalmazó semlegesítési reakciók általában vizet és sót termelnek. Ez igaz a mi esetünkre is! A HCl és a NaOH erős savak és bázisok, így amikor vizes oldatba helyezzük őket, alapvetően teljesen szétválnak az alkotó ionjaikba: H ^ + és Cl ^ - a HCl-ből, és Na ^ + és OH ^ _ NaOH-ból. Ahogy ez bekövetkezik, a HCl-ből származó H ^ + és a NaOH-ból származó OH ^
A következő két lineáris egyenletet a szubsztitúciós és eliminációs módszerrel oldjuk meg: ax + = = (a-b), bx-ay = (a-b)?
X = (a ^ 2-b ^ 2) / (a ^ 2 + b ^ 2) és y = (2ab-a ^ 2-b ^ 2) / (a ^ 2 + b ^ 2) a * (ax + by) + b * (bx-ay) = a * (ab) + b * (ab) a ^ 2 * x + aby + b ^ 2 * x-aby = a ^ 2-ab + ab-b ^ 2 ( a ^ 2 + b ^ 2) * x = a ^ 2-b ^ 2 x = (a ^ 2-b ^ 2) / (a ^ 2 + b ^ 2) Tehát a * (a ^ 2-b ^ 2) / (a ^ 2 + b ^ 2) + by = ab a * (a ^ 2-b ^ 2) + by * (a ^ 2 + b ^ 2) = (ab) * (a ^ 2 + b ^ 2) a ^ 3-ab ^ 2 + (a ^ 2 + b ^ 2) * by = a ^ 3 + ab ^ 2-a ^ 2 * bb ^ 3 (a ^ 2 + b ^ 2) * by = 2ab ^ 2-a ^ 2 * bb ^ 3 y = (2ab ^ 2-a ^ 2 * bb ^ 3) / [b * (a ^ 2 + b ^ 2)] = (2ab-a ^ 2-b ^ 2) / (a ^ 2 + b ^ 2)
A következő két lineáris egyenletet a szubsztitúciós és eliminációs módszerrel oldjuk meg: ax + a = (a-b), bx-ay = (a + b)?
A megoldás x = 1 és y = -1 Itt egy változó (mondjuk y) értékét találjuk meg az egyik egyenletből, más változó alapján, majd az értékét másba helyezzük, hogy megszüntessük és megkeressük más változó értékét. Ezután meg tudjuk adni a változó értékét a két egyenletben, és kaphatunk más változó értékét. Ahogy ax + by = ab, = = ab-ax és y = (ab-ax) / b ezzel a második egyenletben eltávolítjuk az y-t, é