Milyen part menti jellemzőket hoz létre a hullámerózió és a lerakódás?

Milyen part menti jellemzőket hoz létre a hullámerózió és a lerakódás?
Anonim

Válasz:

Minél erősebbek a hullámok, annál nagyobbak azok a részecskék, amelyek felfüggeszthetők és levehetők más területekre, ahol a hullámhatás gyengülése után letétbe kerülnek.

Magyarázat:

A kis hullámok csak agyag- és iszaprészecskéket tudnak felfüggeszteni a vízben. A nagyobb hullámok felfüggeszthetik a homokszemcséket, a szemcséket és a kavicsokat is. A nagyon nagy hullámok eldobják az összes laza üledéket és a kőzetkőzetet a felfüggesztett részecskékkel, ami sok eróziót okoz, amely elfogyaszthatja a partvonalat. A nagy hullámok akár a macskákat is el tudják szállítani, és csak a legnehezebb sziklákat és a kőzetkőzetet hagyhatják a parton.

Ha azonban a hullámok gyengülnek, a legsúlyosabb sziklákat először a következő kisebb méretű részecskék tárolják. Ezeket a részecskéket gyakran a part mentén párhuzamosan szállítják, ha a hullámok szöget zárnak a partra.

Amikor a hullámok és az áram gyengül, a részecskék a partra esnek, és egy-egy homokszemcséket képeznek, amely egyetlen, domináns méretű üledékből áll. Így a gyenge hullámok agyag vagy iszap strandját képezik, a homokos sár partját kissé erősebb hullámok alkotják, és a méteres hullámok homokot vagy granulátumot képezhetnek. A homokdarabok és a homokszórók nem állandóak, és egész évben romolhatnak vagy reformálhatnak.

A viharszakasz alatt a hullámok felemelik a parton az üledéket, és ezek a magas parton törmelék- vagy üledékhalmok, a "berms". A halott tengeri moszatból a bermák is képződhetnek, vagy a tengeri hullám levette a mélyebb óceán alját a legnagyobb hullámokkal. A száraz éghajlatban a bőséges parti részecskék a szélből dűnékké alakulnak.