Csak akkor tudjuk kiszámítani a kibocsátott energiát, amikor n_x rarr n_tonly a hidrogénatomban nem más atomban. Mikor lesz az az új egyenlet, amely minden jövőbeli atomra alkalmazható ?????

Mivel a hidrogénatomnak csak egy elektronja van, ezért nincsenek elektronriasztások, amelyek megnehezítik az orbitális energiákat. Ezek az elektron-visszahúzódások az egyes orbitális alakok szöghelyzetén alapuló különböző energiákat hoznak létre.

A Rydberg egyenlet a Rydberg állandóját használja, de a Rydberg állandó, ha észreveszed, valójában csak a hidrogénatom földállapot-energiája, # - "13,61 eV" #.

# -10973731.6 törlés ("m" ^ (- 1)) xx 2.998 xx 10 ^ (8) "m" "/" törlés "s" # "

#xx 6.626 xx 10 ^ (- 34) "J" cdotcancel "s" xx "1 eV" / (1.602 xx 10 ^ (- 19) törlése "J") #

#= -13.60_(739)# # "EV" # # ~~ - "13.61 eV" #

Így a hidrogénatomra épül.

Nagyon bonyolult lenne egy bonyolultabb atomokhoz egy egyenletet építeni, mert egy orbitális energia helyett egy # N #, mi lenne # # BBN orbitális energiák # N #, és # 2L + 1 # orbiták # L # belül # N #.

Fel kell számolnunk a spektroszkópiai kiválasztási szabályok amelyek megkövetelik #Deltal = pm1 #, nem pedig minden lehetséges átmenetet.

Egy elektronikus átmenet helyett felfelé, mondjuk # N = 2-> 3 #, a könnyű atomok esetében csak meg kell tennünk # 2S-> 3p #, # 2p-> 3s #, és # 2p-> 3d #, és nem tehetjük # 2s -> 3d # például. Természetesen Ön is véletlenül kaphat # 2S-> 2p #, ami nem felel meg # N = 2-> 3 #.

Ez egy nagyon bonyolult egyenletet eredményezne az általános kémia tanulói számára …