Mi a lejtő és az elfogás y = 1 / 2x-1 esetén, és hogyan ábrázolja?
A lejtés = 1/2, elfoglalás = -1. A grafikonhoz lásd alább. Amikor egy vonal egyenlete y = mx + q formában van, akkor m a lejtő, és q az y-elfogás. Tehát az Ön esetében az m = 1/2 a lejtő, és q = -1 az elfogás. A vonalak grafikonjának legegyszerűbb módja, hogy mindig két pontot találjunk és összekapcsoljuk őket. Például válasszunk x = 0 és x = 2. A megfelelő y értékek y (0) = 1/2 * 0 - 1 = -1, és y (2) = 1/2 * 2-1 = 1-1 = 0. Így a vonal áthalad (0, -1) és (2,0), és két ismert
Mi a lejtő és az elfogás y = 1 / 2x-3 esetén, és hogyan ábrázolja?
Lejtés = 1/2, y-int = -3. Tudjuk, hogy az egyenesek egyenletet használnak: y = mx + b, ahol m a lejtő, és b az y-metszéspont. Ha y az egyenlőségjel egyik oldalán van, akkor a lejtő mindig az x előtti szám, és az y-intecept mindig a szám (x nélkül). Ebben az esetben: m = 1/2 ( lejtő) és b = -3 (y-elfogás) A grafikon így néz ki: grafikon {y = .5x-3 [-10, 10, -5, 5]} Hogyan készítheti el a grafikont? Válasszon ki egy x értéket, csatlakoztassa az egyenletet, majd nézze meg, mit kap. Tedd a (x, y) pontot a grafikonra. Tegye
Bizonyítsuk be, hogy ha n páratlan, akkor n = 4k + 1 néhány k esetében ZZ-ben, vagy n = 4k + 3 néhány k esetében ZZ-ben?
Íme egy alapvető vázlat: Proposition: Ha n páratlan, akkor n = 4k + 1 néhány k esetén ZZ-ben, vagy n = 4k + 3 néhány k esetében ZZ-ben. Bizonyítás: Legyen n ZZ-ben, ahol n páratlan. Osztjuk meg n-vel 4. Ezután osztási algoritmussal, R = 0,1,2 vagy 3 (maradék). 1. eset: R = 0. Ha a maradék 0, akkor n = 4k = 2 (2k). :.n is a 2. eset: R = 1. Ha a maradék 1, akkor n = 4k + 1. :. n páratlan. 3. eset: R = 2. Ha a maradék 2, akkor n = 4k + 2 = 2 (2k + 1). :. n egyenletes. 4. eset: R = 3. Ha a maradék 3, akkor n = 4k + 3. :. n p