Válasz:
A bomlás a halott anyag bontása.
Magyarázat:
A szerves anyagok egyszerű szerves anyagként való lebontását ismert eljárásnak nevezik.
Minden élő szervezet teste hamarosan a halál után kezd bomlásra. Elengedhetetlen a véges anyag újrahasznosításához a tápanyag-cikluson keresztül. Baktériumok és gombák végzik a bomlás folyamatát.
Ezek a bomlástermékek sok hasznos anyagot kivonnak saját hasznukra, és a folyamatban segítik a halott szerves anyag rothadását. A visszamaradt vegyi anyagok feloldódnak a talajban, és tápanyagként szolgálnak az olyan élő lényekhez, mint a csírázó palánták.
A lebomlás korlátozza az erőforrások versenyét, és új forrást jelent az alapvető tápanyagok számára az új generációk számára.
Mi a példa a bomlásra? Mi történne, ha a bomlástalanok hiányoznak az erdei ökoszisztémából?
Lásd a magyarázatot. Néhány példa a bomlásra, például baktériumok, gombák és néhány rovar. Ha az erdei ökoszisztémából eltűntek a lebomlók, a hulladékok, valamint a halott szervezetek maradványai felhalmozódnának, és a termelők (növények) nem rendelkeznének elegendő tápanyaggal.
Mi az urán 237 béta-bomlásának bomlási egyenlete?
Az urán-237 béta-bomlásának nukleáris egyenlete így néz ki: "" _92 ^ 237U -> "" _93 ^ 237Np + béta + bar nu béta egy olyan elektronot jelent, amelyet béta-részecskének is neveznek, és a barnu egy antineutrino. Ellenőrizzük, hogy az egyenlet összhangban van-e a béta-bomlás definíciójával. Béta-bomlás során az U-237 magjából származó neutron elektronot bocsát ki, ami negatívan töltött részecske. Mivel a neutron egy béta-részecske é
Miért veszélyesebb a gamma bomlása vagy az alfa bomlás?
Ez valójában nem feltétlenül igaz! Az alfa-, béta- és gamma-sugárzásnak különböző a behatoló képessége, ami gyakran kapcsolódik a „kockázathoz” vagy „veszélyhez”, de ez gyakran nem igaz. szín (piros) "behatoló képesség" Először nézzük meg a különböző sugárzási típusok behatolási képességét: Alpha (alfa): nagy részecskék (2 neutron, 2 proton); +2 töltés Béta (béta): kisebb (elektron); -1 töltés Gamma (gamma)