Válasz:
Általánosságban elmondható, hogy a biodiverzitásnak három típusa van: genetikai, faji és ökoszisztéma.
Magyarázat:
Általánosságban elmondható, hogy a biodiverzitásnak három típusa van: genetikai, faji és ökoszisztéma.
A genetikai biodiverzitás a génkészleten belüli variáció mennyiségére utal. A nagyobb diverzitású génmedencék jellemzően képesek ellenállni a véletlen eseményeknek és zavaroknak. Például egy olyan populáció, ahol minden egyes személynek ugyanolyan esélye van egy adott betegség fertőzésére, nagyobb veszteséget fog tapasztalni, mint egy olyan populáció, ahol egyes személyek nagy fertőzési eséllyel rendelkeznek, és néhánynak alacsony a fertőzés esélye. A genetika sokfélesége pufferként működik.
A fajok sokfélesége a fajgazdagságra és a fajok egyenletes eloszlására utal. A húsz különböző fajú közösség sokkal változatosabb, mint a csak hat fajú közösség. Egy tíz fajú közösség, de az adott közösségben élő egyének többsége egy adott fajból áll, a fajok bőségessége nem egyenletes. A tíz különböző faj és minden faj közössége ugyanolyan számú egyénnel rendelkezik, mint a fajok bőségesebb eloszlása.
Az alábbi képen az 1-es közösség nagyobb fajta-sokszínűséggel rendelkezik, mint a közösség 2.
Végül az ökoszisztéma sokfélesége van. Ezt a kifejezést használják az ökoszisztémák egy adott helyen történő változásának leírására. Például egy hat különböző ökoszisztémával rendelkező terület nagyobb ökoszisztéma-sokszínűséggel rendelkezik, mint egy két terület. Az Antarktisz alacsony ökoszisztéma-sokféleséggel rendelkezik, és Dél-Amerikában sokkal nagyobb az ökoszisztéma-sokszínűség.