Egy vagy több elektron megosztása.
Vegyünk fluorot (F). A külső héjában 7 elektronja van, de azt akarja, hogy 8 legyen (az oktett szabály). Most egy másik F-atommal megoszthatja az egyik elektronot, és "úgy tesz, mintha" mindkettőjüknek 8 van.
Kémiai tanárom ezt analóg módon magyarázta: ha két jegesmedvének van egy kopasz foltja, akkor ezeket a merész foltokat egymás ellen helyezhetik el, és mindketten melegen maradnak.
Mi az általános kifejezés a kovalens, ionos és fém kötésekre? (pl. dipol, hidrogén és london diszperziós kötések van der waal erők), és mi a különbség a kovalens, ionos és fém kötések és van der waal erők között?
A kovalens, ionos és fémes kötések esetében nincs általános kifejezés. A dipólus kölcsönhatás, a hidrogénkötések és a londoni erők mindegyike az egyszerű molekulák közötti vonzódás gyenge erőit írja le, ezért csoportosíthatjuk őket és intermolekuláris erőkké nevezhetjük őket, vagy némelyikük Van Der Waals erőknek nevezheti őket. Valójában van egy videó lecke, amely összehasonlítja a különböző típusú intermolekuláris erőke
Miért vezetnek a kovalens vegyületek elektromosságot?
Általánosságban elmondható, hogy nem - bár vannak kivételek. Annak érdekében, hogy a vegyületek villamos energiát vezessenek, feltöltött részecskék kell lenniük - mint például az ionos vegyületek esetében, amelyek pozitív vagy negatív töltésű ionokból állnak. Vannak olyan forgatókönyvek is, ahol a páratlan elektronok is szabadon végezhetnek díjat. A savak például ionizálhatnak az oldatban olyan ionok előállítására, amelyek szabadon áram
Miért magasabb a szerves vegyületek olvadáspontja és forráspontja, mint a szervetlen vegyületek?
A szerves vegyületek nem rendelkeznek magasabb olvadási és forrásponttal, szervetlen vegyület. Ez a kémiai kötések közötti különbség miatt van. A szervetlen vegyületek többnyire erős ionos kötésekből állnak, amelyek nagyon magas olvadási és forráspontot adnak nekik. Másrészt a szerves vegyületek viszonylag gyenge kovalens kötésekből készülnek, ami az alacsony olvadási és forráspontja.