Válasz:
# "Lásd a magyarázatot" #
Magyarázat:
# "Csak algebrát kezdtem, így ez kicsit túl lesz" #
# "bonyolult.
# "polinomok több változóban." #
# "A polinomok elméletét egy x változóban adtam." #
# "Az egyik változóban lévő polinom az" # #
# "az x változó, számmal, az együtthatónak nevezett elöl" #
# "az egyes teljesítménykifejezésekből." #
# "A teljesítményfeltételeket balról jobbra rendezzük, a magasabb" #
# "teljesítményfeltételek először, így csökkenő sorrendben:" #
#y = f (x) = x ^ 2 + 3 x - 4, "adott példa." #
# "A polinom mértéke a legmagasabb" "exponens.
# "teljesítmény, így a példa a 2. fokozat polinomja." #
# "Amikor a polinomot nullával egyenlővé tesszük, van egy" #
# "polinomiális egyenlet." #
# x ^ 2 + 3 x - 4 = 0, "egy kvadratikus egyenlet példa." #
# "Ha a fok 1, akkor lineáris egyenletnek nevezzük." #
# "Ha a fokozat 2, akkor kvadratikus egyenletnek nevezzük." #
# "Ha a fokozat 3, akkor azt kubikus egyenletnek nevezzük." #
# "És így tovább: quartic (4. fokozat), kvint, sextic, szeptikus, …" #
# 5 x + 6 = 0, #
# "egy lineáris egyenlet, ezt a" #
# => 5 x = -6 "(kivéve 6 az egyenlet mindkét oldalán)" #
# => x = -6/5 "(az egyenlet mindkét oldalát ötével osztva)" #
# "Ez helyes, ahogyan azt látjuk, hogy amikor az értéket" #
# "- 6/5 az x esetében, nulla lesz." #
# "Azt mondjuk, hogy -6/5 a megoldás vagy a nulla vagy annak gyökere."
#"egyenlet."#
# "Most, ha még nem ismeri a kvadratikus egyenletet, akkor" #
# "nem kell tovább olvasni."
# "Most a legtöbb példa négyzetes egyenlet, mert a" #
# 2-esek, akiknél a 2-nél magasabb fokúak, általában nehezen "#
# "Megoldani." #
# "Egy megoldási módszer egy kvadratikus egyenlethez befejeződik" #
#"a tér:"#
# x ^ 2 + 3 x - 4 = (x + 1,5) ^ 2 - 6,25 = 0 #
# "(mert (x + a) ² = x² + 2a x + a²)" #
# => (x + 1,5) ^ 2 = 6,25 #
# => x + 1,5 = pm 2,5 #
# => x = -1,5 pm 2,5 #
# => x = -4 vagy 1 #
# "A kvadratikus egyenletek másik megoldási módja a" # "képlet.
# "a diszkriminánssal:" #
#x = (-b pm sqrt (b ^ 2-4ac)) / (2a) #
# "for" a x ^ 2 + b x + c = 0 #
# "Itt a példában:" a = 1, b = 3, c = -4. "#
# "Szóval ezt a képlethez csatlakoztatjuk, és" #
#x = (-3 pm sqrt (3 ^ 2-4 * 1 * (- 4))) / (2 * 1) #
# = (-3 pm sqrt (9 + 16)) / 2 #
# = (-3 pm sqrt (25)) / 2 #
# = (-3 pm 5) / 2 #
# = -4 vagy 1 #
# "Egy másik megoldási módszer a polinomiális egyenletekhez általában" #
# "faktoring." #
# x ^ 3 + 3 x ^ 2 + x + 3 = 0 #
# => (x ^ 3 + x) + (3 x ^ 2 + 3) = 0 #
# => x (x ^ 2 + 1) + 3 (x ^ 2 + 1) = 0 #
# => (x ^ 2 + 1) (x + 3) = 0 #
# => x = -3 "(" x ^ 2 + 1> 0 ", így itt csak 1 igazi gyökérünk van" "#
# "Ha az a gyökér, (x-a) tényező." #
# "Az n fokozatú polinom egyenletnek legfeljebb n valós gyökere van."
Válasz:
A polinomnak sok kifejezése van. # "" 4x ^ 3-2xy + 2x + 3 #
Magyarázat:
Az algebra-ban a matematikai mondatokat kifejezzük.
A kifejezéseket kifejezések alkotják, amelyek számokat és betűket tartalmazhatnak (úgynevezett változók).
Az angol mondat szavakból áll. (mint ez)
A matematikai kifejezés kifejezéseket tartalmaz.
A kifejezéseket egymástól elkülönítik # + és - # jelek.
# 3x ^ 4 - 5x ^ 3 + 4x ^ 2 -7x + 11 "" # van #' '5# feltételek
Ha csak egy kifejezés van, akkor monomiálisnak hívják: # "" 5xy ^ 2 #
Ha két fogalom van, akkor ezt bionómnak nevezzük: # "" 2x -3y #
Ha három fogalom van, akkor azt trinómának nevezik: # "" 2x -3y + 5 #
A „poli” előtag sokat jelent.
(Sokan 2 vagy annál több, de általában 4 vagy több feltételünk van)
Tehát egy polinomnak sok kifejezése van. # "" 4x ^ 3-2xy + 2x + 3 #
Vannak más korlátozások a polinom meghatározására, de a 8. fokozatban még nem kell ismernie őket.
Ebben a szakaszban megtanulja az algebra különböző műveleteit kifejezések, (vagy polinomok) használatával
Tudnia kell, hogy csak akkor adhat hozzá vagy kivonhat, ha van „hasonló kifejezések” ami azt jelenti, hogy a változó részek pontosan ugyanazok.
# 3xy + 7xy-2-oxi-csoport
Bármely kifejezést megszorozhat vagy megoszthat.
# 3xy ^ 2 xx 4x ^ 2yz = 12x ^ 3y ^ 3z #
