Miért van az entalpia kiterjedt tulajdonság? + Példa

Miért van az entalpia kiterjedt tulajdonság? + Példa
Anonim

Először is, egy kiterjedt tulajdonság a jelen lévő anyag mennyiségétől függ. Például a tömeg kiterjedt tulajdonság, mert ha kétszer meghaladja az anyagmennyiséget, a tömeg megduplázódik. Az intenzív tulajdonság olyan, amely nem függ a jelen lévő anyag mennyiségétől. Az intenzív tulajdonságok példái a hőmérséklet # T # és nyomás # P #.

Az entalpia a hőtartalom mértéke, így minél nagyobb az anyag tömege, annál nagyobb a hőmennyiség, amit bármely adott hőmérsékleten és nyomáson tarthat.

Technikailag az entalpiát úgy határozzák meg, mint a hőteljesítmény állandó nyomáson belüli integrálját az abszolút nullától az érdekes hőmérsékletig, beleértve a fázisváltozásokat is. Például, #DeltaH = int_ (T_ (0K)) ^ (T_ "cél") C_PdT #

# = int_ (T_ (0K)) ^ (T_ fus) C_PdT + DeltaH_ "fus" + int_ (T_ "fus") ^ (T_ "vap") C_PdT + DeltaH_ "vap" + int_ (T_ "vap") ^ (T_ "cél") C_PdT #

ha feltételezzük, hogy a kívánt hőmérséklet a forráspont felett van. Aztán átmegyünk #T_ (0K) -> T_ "fus" -> T_ "vap" -> T_ "cél" #.

Ha ugyanazon a hőmérsékleten és nyomáson két minta azonos, kivéve, hogy a B minta kétszerese az A minta tömegének, akkor a B minta entalpiája kétszerese az A. mintának.

Ez az oka annak, hogy az entalpiás értékeket általában J / mol vagy kJ / mol. Ha az idézett értéket az anyag móljainak számával megszorozzuk, akkor az entalpiát J vagy kJ-ben kapjuk.

Válasz:

A definíció szerinti entalpia (J egység) egy kiterjedt tulajdonság, mivel arányos a rendszerben lévő komponensek mennyiségével. Ez azonban intenzív tulajdonság, ha kJ / mol-ban vagy kJ / kg-ban idézzük.

Magyarázat:

entalpia, # H #, azt jelenti

#H = U + pV #

# U = "belső energia" #

# P = "nyomás" #

# V = "térfogat" #

Azonban nem tudjuk közvetlenül mérni a rendszer teljes entalpiáját, így csak az entalpia változásait mérhetjük.

Az entalpiában bekövetkező változás a hő, amely állandó nyomáson alakul ki vagy abszorbeálódik egy adott reakcióban / folyamatban.

Ezt az entalpiában bekövetkező változást állandó nyomáson most a

# H = U + p V #

Az entalpia-változás SI-egysége a joule (J), és attól függ, hogy mennyi komponens van a rendszerben. Minél több anyag (ok) van, annál több hőt lehet felszívni vagy felszabadítani egy adott változtatáshoz. Például a 100 g víz elpárologtatása 50 g víz esetében kétszer akkora energiát vesz igénybe, mint ugyanazon eljárás. Ez az entalpiát kiterjedt tulajdonsággá teszi.

Az entalpiás értékek táblázatait azonban általában moláris entalpiában (kJ / mol) és specifikus entalpiában (kJ / kg) említik. Ezek intenzív tulajdonságok, mivel már figyelembe veszik az összetevők mennyiségét (egy mól vagy egy kg).

Számos különböző típusú entalpiaváltozás létezik, mint például a fázisváltozások, a reakció entalpiái és így tovább. Ezek kJ vagy kJ / mol értékben adhatók meg. Melyik diktálja, hogy intenzív vagy kiterjedt tulajdonság.

Itt van egy példamutatás és analógia alapja. Ne feledje, hogy a J helyett kJ-t használunk, mivel ez az általánosan használt.

Egy mól víz 298 K-n történő elpárologtatása

# H = 44 "kJ" #

vagy

# H_ "vap" (H_2O) = 44 "kJ / mol" #

Ez a két mennyiség a kifejezéshez kapcsolódik

# H_ "vap" (H_2O) = (H) / n #

Az entalpia változása (# # AH) kiterjedt, míg a párologtatás moláris entalpiája (# ΔH_ "VAP" (H_2O) #) intenzív.

Most nézzük meg a sűrűséget, ami egy intenzív tulajdonság. A következő két egyenlet összehasonlítható

# "Sűrűség" = "tömeg" / "mennyiség" #

és

# H_ "vap" (H_2O) = (H) / n #

Az entalpiában bekövetkezett változás egy bizonyos mennyiségre (n) kJ-ban van megadva

# H = H_ "vap" (H_2O) * n #

ugyanúgy, mint egy adott mennyiségű anyag tömegét

# "Tömeg" = "sűrűsége" * "mennyiség" #

Szóval látod

# "Sűrűség" - = ΔH_ "VAP" (H_2O) #

# "Tömeg" - = AH #

#"sűrűség"# és # ΔH_ "VAP" (H_2O) # intenzívek, míg #"tömeg"# és # # AH kiterjedt.