A kolligatív tulajdonságok olyan megoldások tulajdonságai, amelyek az oldott részecskék számának az oldatban lévő oldószer-molekulák számához viszonyított arányától függenek, nem pedig a jelen lévő vegyi anyagok típusától.
A kollektív tulajdonságok a következők:
1. A gőznyomás relatív csökkenése.
2. Forráspont emelkedése.
3. A fagyáspont depressziója.
4.Omotikus nyomás.
Például a sós víz fagyáspontja alacsonyabb, mint a tiszta víz (0 ° C) a vízben oldott só jelenléte miatt. Nem számít, hogy a vízben oldott só nátrium-klorid vagy kálium-nitrát.
Ha az oldott anyag moláris mennyisége megegyezik, és az ionok száma megegyezik, a fagyáspontok azonosak lesznek!
A kolligatív tulajdonságokat többnyire hígított oldatok esetében tanulmányozzák, amelyek viselkedését gyakran közelíthetjük meg egy ideális megoldáshoz.
A 36-as szám rendelkezik azzal a tulajdonsággal, hogy osztható az azonos pozícióban lévő számjegygel, mert 36 látható a 6. ponttal. A 38-as szám nem rendelkezik ezzel a tulajdonsággal. Hány 20 és 30 között van ez a tulajdonság?
22 osztható 2-vel. A 24 osztható 4-vel. 25 osztható 5-re. 30 osztható 10-vel, ha ez számít. Ez biztos - három biztos.
Milyen kolligatív tulajdonságot okoz a jég megolvasztása?
Fagyáspont-depresszió A jég olvad a szilárd anyag jelenlétében, mert az oldat fagyáspontja alacsonyabb, mint a vízé. A fagyáspont depresszióját a DeltaTf = Kfmi adja, ahol Kf 1,86 a víz esetében, m az oldat molalitása és i a van't Hoff tényező
Miért használják a molalitást a kolligatív tulajdonságokhoz?
A kolligatív tulajdonságok az oldatok fizikai tulajdonságai, például a forráspont emelkedése és a fagyáspont-depresszió. Ezekben a számításokban az oldat hőmérséklete változik, amikor több oldószert adunk az oldószerhez, így ez azt jelenti, hogy az oldat térfogata változik. Mivel a molaritás oldott oldat literenként oldódik, a koncentráció egységként nem használhatjuk a molaritás mértékét. Ezért használunk molalitást (mól oldott old