Válasz:
Erős és gyenge nukleáris erők az atommag belsejében ható erők.
Magyarázat:
A nukleonok között erőteljes erő hat, hogy megköti őket a magban. Annak ellenére, hogy a protonok között fennáll a coulombikus visszataszítás, az erős kölcsönhatás együttesen kötődik hozzájuk. Valójában ez az összes alapvető kölcsönhatás legerősebb.
A gyenge erők viszont az atommagokban bizonyos bomlási folyamatokat eredményeznek. Például a
Mit tegyenek az erős nukleáris erők és a gyenge nukleáris erők?
A két nukleáris erő különböző részecskékre hat. A gyenge erő a kvarkokra és a leptonokra hat, míg az erős erő csak kvarkokra hat. Az erős erő esetében létezik egy kicserélő részecske, amit gluonnak nevezünk, amely csak a kvarkokból készült részecskékre vonatkozik, amelyeknek a színtöltésnek nevezett tulajdonsága nincs köze a színek ismerős fogalmához. Ez magában foglalja mind a protonokat, mind a neutronokat. Az erős erő arra szolgál, hogy felülmúlja a magban lévő hatalm
Mi az a gyenge nukleáris erő által okozott radioaktivitás?
A béta-bomlás két fajtáját a gyenge nukleáris erő okozza: β ^ bomlás: n nulla jobbra p + e ^ {+ bar {nu_e} béta ^ {+} bomlás: p + e ^ {+} +
Mi a különbség az erős sav és a gyenge sav, valamint az erős bázis és az ionizáció gyenge bázisa között?
Erős savak és bázisok gyakorlatilag teljesen ionizálódnak vizes oldatban. Nézzük meg a savak és bázisok Bronsted-Lowry meghatározását: A savak H ^ + ionokat adnak vizes oldathoz. A bázisok vizes oldatban H ^ + ionokat fogadnak el. Az olyan erős savak, mint a HCl gyakorlatilag teljesen ioncserélődnek vagy ionizálódnak, ha vizes oldatban van: HCl (aq) -> H ^ + (aq) + Cl ^ (-) (aq). Gyenge savak, például ecetsav (CH_3COOH) , nem ionizálódik olyan mértékben, amennyire erős savak teszik, bár némileg ionizál