Válasz:
Számos különbség van, de ezek az egyes erőket szabályozó bosókból származnak.
Magyarázat:
Négy alapvető természeterő van,
- Erős nukleáris erő
- Gyenge nukleáris erő
- elektromágnesesség
- súly
A szabványmodell szerint az első három a bosónok. Amikor egy részecske kölcsönhatásba lép ezekkel a boszonokkal, akkor a megfelelő erőt tapasztalja. Az erős erőt gluonok szabályozzák, és a gyenge erőt a
Mindezen boszonok rövid élettartammal rendelkeznek, és így csak egy atom magjában hathatnak egymásra. Az erős erő a protonokat és a neutronokat egy nukleáris sejten belül tartja, és a gyenge erő a protonokat neutronokká alakítja, és fordítva.
Az elektromágneses erőt viszont fotonok szabályozzák. Csak a feltöltött részecskék, például a protonok és az elektronok érzik az elektromágneses erő hatását. Továbbá, mivel az elektromágneses erőt fotonok szabályozzák, végtelen hatótávolsággal rendelkezik, bár nagy távolságokon gyorsan gyengül.
Mit tegyenek az erős nukleáris erők és a gyenge nukleáris erők?
A két nukleáris erő különböző részecskékre hat. A gyenge erő a kvarkokra és a leptonokra hat, míg az erős erő csak kvarkokra hat. Az erős erő esetében létezik egy kicserélő részecske, amit gluonnak nevezünk, amely csak a kvarkokból készült részecskékre vonatkozik, amelyeknek a színtöltésnek nevezett tulajdonsága nincs köze a színek ismerős fogalmához. Ez magában foglalja mind a protonokat, mind a neutronokat. Az erős erő arra szolgál, hogy felülmúlja a magban lévő hatalm
Mi az erős nukleáris erő és mi a gyenge nukleáris erő?
Erős és gyenge nukleáris erők az atommag belsejében ható erők. A nukleonok között erőteljes erő hat, hogy megköti őket a magban. Annak ellenére, hogy a protonok között fennáll a coulombikus visszataszítás, az erős kölcsönhatás együttesen kötődik hozzájuk. Valójában ez az összes alapvető kölcsönhatás legerősebb. A gyenge erők viszont az atommagokban bizonyos bomlási folyamatokat eredményeznek. Például a béta-bomlási folyamat.
Mi a nukleáris hasadás és hogyan hasznosítható a nukleáris hasadásból származó energia?
A nukleáris hasadás az instabil atommagok kisebb, stabilabb magokba történő felosztása. Van egy tömegveszteség, amely hatalmas mennyiségű energiát termel. A nukleáris hasadás egy atom hasadásából ered. Amikor az atom kisebb atomokra bomlik, az energiaveszteséget okoz. E = mc ^ 2 az Einstein relativitáselméletének egyenlete. E = energia m = tömeg (elvesztés a hasadás esetén) c ^ 2 = a fény sebessége négyzet. (186 000 mérföld másodpercenként négyzetenként, vagy 34596000000