Válasz:
A hidrogénnél nehezebb minden elem az erős nukleáris erő példái.
Magyarázat:
Az erős nukleáris erő kötődik a protonokhoz és a neutronokhoz, hogy atommagokat képezzenek, amelyek nehezebbek a hidrogénnél. Ez a kötési energia szempontjából működik, amelyet tömeg-hiánynak is neveznek. Például egy hélium-4 magnak két protonja és két neutronja van. A hélium-4 mag tömege kisebb, mint két szabad proton és két szabad neutron tömege.
Valójában az erős nukleáris erő nem alapvető erő. A színhatás maradék hatása, amely a kvarkokat kötődik a protonok és a neutronok előállításához. A színerő erővel kötődik egy protonhoz egy szomszédos neutronban lévő kvarkkal. Ez az erős erő.
Az erős erő azt is magyarázza, hogy a Nap megolvassa a hidrogént a héliumba. A protonok pozitívan feltöltődnek, és egymás ellen hatnak. A Nap magjában lévő hőmérsékleten és nyomáson két proton elég közel kerülhet ahhoz, hogy az erős erő leküzdje az elektrosztatikus repulziót, és két protont köt össze a nagyon instabil hélium-2-re. Esetenként a protonok egyike egy neutront képező deuteriumba bomlik. További reakciók történnek addig, amíg a Hélium-4-et előállítjuk, és a kötőenergia felszabadul.
Az erős erő nagyon rövid, és csak a szomszédos protonokat és neutronokat kötheti. Az elektromágneses erőt hosszú ideig tartják, ami azt jelenti, hogy a nukleáris protonok mindegyikét megakadályozzák. Ez megmagyarázza, hogy az összes nagyon nehéz elem instabil. Az erős erő nem elég erős ahhoz, hogy leküzdje az elektrosztatikus repulziót.
Mit tegyenek az erős nukleáris erők és a gyenge nukleáris erők?
A két nukleáris erő különböző részecskékre hat. A gyenge erő a kvarkokra és a leptonokra hat, míg az erős erő csak kvarkokra hat. Az erős erő esetében létezik egy kicserélő részecske, amit gluonnak nevezünk, amely csak a kvarkokból készült részecskékre vonatkozik, amelyeknek a színtöltésnek nevezett tulajdonsága nincs köze a színek ismerős fogalmához. Ez magában foglalja mind a protonokat, mind a neutronokat. Az erős erő arra szolgál, hogy felülmúlja a magban lévő hatalm
Mi az erős nukleáris erő és mi a gyenge nukleáris erő?
Erős és gyenge nukleáris erők az atommag belsejében ható erők. A nukleonok között erőteljes erő hat, hogy megköti őket a magban. Annak ellenére, hogy a protonok között fennáll a coulombikus visszataszítás, az erős kölcsönhatás együttesen kötődik hozzájuk. Valójában ez az összes alapvető kölcsönhatás legerősebb. A gyenge erők viszont az atommagokban bizonyos bomlási folyamatokat eredményeznek. Például a béta-bomlási folyamat.
Mi a nukleáris hasadás és hogyan hasznosítható a nukleáris hasadásból származó energia?
A nukleáris hasadás az instabil atommagok kisebb, stabilabb magokba történő felosztása. Van egy tömegveszteség, amely hatalmas mennyiségű energiát termel. A nukleáris hasadás egy atom hasadásából ered. Amikor az atom kisebb atomokra bomlik, az energiaveszteséget okoz. E = mc ^ 2 az Einstein relativitáselméletének egyenlete. E = energia m = tömeg (elvesztés a hasadás esetén) c ^ 2 = a fény sebessége négyzet. (186 000 mérföld másodpercenként négyzetenként, vagy 34596000000