Két lehetséges oka van:
-
mivel a reakció magasabb rendellenességű termékeket termel (pl. folyékony <oldatok <gáz halmazállapotú anyagok, rendezetlenebbek, mint a szilárd anyagok) és / vagy azokban az esetekben, amikor a termékek móljainak száma meghaladja a reagensek számát (példa): bomlási reakciók).
-
mivel a rendszer nyitva van, vagyis bizonyos terméket fizikailag és visszafordíthatatlanul levonunk a reakcióelegyből (például a csapadékok, komplexek formázása, egymást követő reakciók, ahol az egyensúly nem érhető el, mint az élő rendszerekben stb.)
Az 1. pontról érdemes tudni, hogy a legstabilabb (energetikailag) rendszerek kialakulásának tendenciája, mint az exoterm reakciókban, negatív entalpiás változással mérve, nem a kémiai reakciók spontaneitásának egyetlen hajtóereje. Egy másik fontos hajtóerő az a hajlam, hogy több rendezetlen rendszert állítsanak elő, ahol a rendellenesség növekedése, vagy a növekvő valószínűség az Entropy variációval (T = abszolút hőmérséklet) mérhető. A spontán endoterm reakciók esetében az Entropy kifejezés az Enthalpy kifejezéssel szemben érvényesül.
Könnyebb megérteni ezt a körülményt néhány gyakori fizikai átalakítással, mint egy közeli palackban való elpárologtatás: egy csepp alkohol vagy éter spontán elpárolog, még akkor is, ha a párolgás kivonja az energiát (endotermikus), mivel a gőzfázisban lévő molekulák sokkal több entrópiával rendelkeznek ugyanazon molekulák (rendellenesség) a folyadékfázisban.
A közönséges sók vízben való oldása KCl-ként gyakran spontán és endoterm folyamat, mivel a megoldás sokkal rendezetlenebb, mint a kristály + külön víz, így a folyamatot a hidratációs energia ellenére (ion-vízkötésekből) alacsonyabb, mint a ionos rácsos energia (a kristályionok elválasztására használt energia), ami az egész folyamatot endotermikusvá teszi.
A 2. pontról a Le Chatelier egyensúlyi törvénye kimondja, hogy egy termék levonása az egyensúlyi állapotból, a rendszer új egyensúlyi állapot helyreállítására reagál, és ez azt jelenti, hogy az új reagensek átalakításra kerülnek a kivont termék visszaállítására. Ez az egyensúlyi állapot helyreállítása a kiegyensúlyozatlanság után függetlenül történik a reakció exotermikus vagy endotermikus jellegétől. Tehát egy olyan nyitott rendszerben, amelyben az egyensúlyi termékek egyike folyamatosan válik ki, a reakció folyamatosan folytatódik, amíg az egyik reagens véget ér, még akkor is, ha a reakció endotermikus. és ha az entrópia kifejezés hátrányos.
Néha az 1. és 2. okokat kombinálják, amikor például a reakció egy nyílt edényben gázot termel, mint ebben a nagyon híres és csodálatos reakcióban, amelyben gáznemű ammónia, folyékony oldat és több mól termék keletkezik:
Remélem, van egy teljes megértése és megismertetése az endoterm reakciókkal.