Válasz:
Az energia alkalmazása
Magyarázat:
Ha egy szilárd anyagot melegítünk, akkor folyadékgá válik. A további fűtés a folyadékot gázgá alakítja. Az inverz folyamat fordított sorrendben eredményez, azaz gáz-> folyadék-> szilárd.
Válasz:
Az entrópia. Minden anyagállapotnak más a szervezeti vagy zavarszintje. Az egyik állapotból a másikba való átállás energiát igényel vagy enged.
Magyarázat:
A furcsa fagyasztás exoterm reakció. Amikor a folyékony víz szilárdvá válik, szervezettebbé és strukturáltabbá válik Ez az entrópia vagy rendellenesség csökkenése. Ahogy az univerzum természetes tendenciája a rendtől a rendellenességig megy. Az energia felszabadul, és a víz hidegebbé válik, amikor elveszíti az energiát.
Az olvadó jég endoterm reakció. Amikor szilárd vizet (jeget) melegítenek, a rendszer hozzáadja a energiát. Az energia elnyeli a hidrogénkötéseket, amelyek szilárdan tartják a vízmolekulákat. A víz hőmérséklete nem növekszik, amíg a szilárd anyag nem folyik le. Ez az entrópia növekedése, mivel a víz kevésbé szervezett és strukturált, mint a jég.
A folyadékról a gázra és a gázra a folyadékra való áttérés megegyezik. A víz strukturáltabb, mint a gáz (gőz). Tehát, ha egy gáz folyékony hőt kondenzál, felszabadul. (exotermikus) Ez az oka annak, hogy a gőz éghet, ha érintkezik a bőrrel. A víz gőzre történő fordítása energiát igényel (endotermikus)
Egy bizonyos radioaktív anyag felezési ideje 75 nap. Az anyag kezdeti mennyisége 381 kg. Hogyan írsz egy exponenciális függvényt, amely modellezi az anyag bomlását és mennyi radioaktív anyag marad 15 nap után?
Félidő: y = x * (1/2) ^ t x kezdeti összeggel, t "idő" / "félélet" és y végső összegként. A válasz megkereséséhez csatlakoztassa a következő képletet: y = 381 * (1/2) ^ (15/75) => y = 381 * 0.87055056329 => y = 331.679764616 A válasz körülbelül 331,68
Egy bizonyos radioaktív anyag felezési ideje 85 nap. Az anyag kezdeti mennyisége 801 kg. Hogyan írsz egy exponenciális függvényt, amely modellezi az anyag bomlását és mennyi radioaktív anyag marad 10 nap után?
Legyen m_0 = "Kezdeti tömeg" = 801 kg "a" t = 0 m (t) = "Tömeg időben t" "Az exponenciális függvény", m (t) = m_0 * e ^ (kt) ... (1) "ahol" k = "állandó" "Félidő" = 85 nap => m (85) = m_0 / 2 Most, amikor t = 85 nap, akkor m (85) = m_0 * e ^ (85k) => m_0 / 2 = m_0 * e ^ (85k) => e ^ k = (1/2) ^ (1/85) = 2 ^ (- 1/85) Az m_0 és e ^ k értékek beillesztése (1) -be m (t) = 801 * 2 ^ (- t / 85) Ez az a függvény, amely exponenciális formában is írható: m (t) = 801
Miért változik az anyag fajlagos hőteljesítménye, amikor az anyag hőmérséklete megváltozik? (Vegyük például a vizet?)
Nem változik. Gondolhatsz egy fázisváltozásra, amelynek során az anyag hőmérséklete nem változik, miközben a hő adszorbeálódik vagy felszabadul. A hőteljesítmény az az anyagmennyiség, amely az anyagok hőmérsékletének 1 ^ oC-ra vagy 1 ^ oK-ra történő megváltoztatásához szükséges. A fajlagos hő az a hő, amely az 1 g anyag hőmérsékletének 1 ^ oC vagy 1 ^ oK értékű megváltoztatásához szükséges. A hőteljesítmény az anyag mennyiségétől fü