Válasz:
A fehérjehéjban lévő DNS vagy RNS.
Magyarázat:
A vírusokat úgy állítják be, hogy az élő sejtbe DNS-t vagy RNS-t injektálhassanak a sejtek termelési láncának leküzdésére.
A DNS körül lévő fehérjehéj egyszerűen egy mechanizmus a gazdasejtbe való belépéshez. Amint a DNS vagy az RNS a gazdasejtben van, a fehérje lebeg (nemcsak a vírusok betegekké teszik őket, hanem a bennünket is alomzik!)
A DNS vagy az RNS ezután megváltoztatja azt, amit a sejt termel, bármi is az igazi célja volt, egy víruskészítőbe. A sejt továbbra is készít másolatokat a vírusról, amíg felrobban, és nem terjeszti ki ezeket az új vírusokat a környezetébe.
A következő mondat egy példa arra, hogy a stilistikus mondatmintázat: „Hat órán belül a számítógépes vírus elterjedt világszerte, fertőzött levelezőszervereket és webkiszolgálókat, valamint otthoni felhasználókat és üzleti hálózatokat.”?
A mondat a polysyndeton nevű stílust mondatmintának egy példája, ahol a kapcsolat (például és) gyors egymásutánban ismétlődik a drámai hatás érdekében. A mondat ismételt felhasználása és elhárítása elkerülhető az érintett szerverek és hálózatok felsorolásával. Ebben az esetben a szerző a vírus okozta pusztítás negatív hatását kívánta növelni, így az olvasó nagyobb hatást gyakorolna az olvasás során. További info
A vírusok apoptózist indukálhatnak, ha fertőznek egy gazdasejtet. Káros vírus esetén ez a hatás jó vagy rossz lenne egy emberi fogadó számára, és miért?
Ez jó lenne az emberi fogadó számára. Amikor egy vírus megfertőz egy sejtet, a sejt általában olyan jeleket bocsát ki, amelyek serkentik a természetes gyilkos sejteket és a citotoxikus T-sejteket az emésztő enzimek és fehérjék, például a perforin és a granzimek felszabadítására. A perforin lyukakat képez a sejtben, lehetővé téve a granzimek belépését. A granzimok fehérje kaszkádot okoznak, ami végül a sejt halálához vezet. Ha egy fertőzött sejt meghal, a ví
Mi a talajvíz alsó része, ahol a sziklában vagy üledékben lévő valamennyi pórus vízzel van feltöltve?
Víztartónak hívják. A víztartó víz alatti rétegű vízáteresztő kőzet (kavics, homok vagy iszap). Ezt a vízforrást általában az esővíz tölti fel, amely a talaj felszínén átáramlik, és a vizes rétegbe szivárog. Általában a kutak víztározókba fúrhatók, de a víz túlzott eltávolítása a talajt lefelé süllyedheti. Ez Mexikóvárosban történt.