Miért olyan fontos a ló fosszilis története, hogy elmagyarázza a komplex életformák fejlődését a közelmúlt történelmében?

Miért olyan fontos a ló fosszilis története, hogy elmagyarázza a komplex életformák fejlődését a közelmúlt történelmében?
Anonim

Válasz:

A ló fosszilis története az egyik legteljesebb változás egy nagy emlősben

Magyarázat:

Számos tankönyv használja a ló fosszilis történetének példáját, hogy bemutassa a komplex szervezet fejlődését vagy változását. 1882-ben Othniel Marsh egy sor rajzot mutatott be, amely bemutatja, hogy a modern, egy lábujj-ló egy kis, négy lábú ősből fejlődött ki.

A Hyracotheriumnak négy lábujja volt elöl és három lábujj hátul. A korai Hyracotherium állítólagos válaszát a Mesohippusnak csak három lábujja elöl és három lábujja volt hátul. Ez a lábujjak számának változása, és a ló őseinek adaptálása, hogy gyorsabban tudjon futni.

Egy másik lófosszilis, a Protohippusnak három lábujja volt elöl és három lábujj hátul, de csak az egyik lábujja ténylegesen megérintette a földet. A másik kettő lábujját lelkes struktúrának tekintették.

A modern lónak csak egy lábujja van, ami sokkal jobban alkalmazkodik a futáshoz.

A fosszilis ló rekordot a darwini evolúció vagy az adaptáción alapuló változás közvetett bizonyítékaként használják. A fosszilis ló rekordot közvetlen bizonyítékként használják a neo-darwini evolúciós elmélet ellen.

A neo-darwini elmélet szerint a mutációk (véletlen változások a DNS-ben) az életformák összetettségének növekedését eredményezhetik. A ló fosszilis rekordja a változást szemlélteti, a szervezet összetettségének jelentős csökkenését mutatja. A 14-es lábujjakról összesen 4 lábujjra való áttérés a komplexitás csökkenése.

A ló fosszilis története fontos, mert ez a Darwin evolúció egyik legkorábbi "bizonyítéka". A neo-darwini evolúció elleni egyik érvként is használják, így a ló fosszilis történelme fontos az érv mindkét oldalára.