Válasz:
A földnek négy fő rétege van: a belső mag, a külső mag, a köpeny és a kéreg.
Magyarázat:
A lemezhatárok sok hibából állnak, és a világ földrengései a legtöbb esetben ezeken a hibákon fordulnak elő. Mivel a lemezek szélei durvaak, elakadnak, miközben a lemez többi része tovább mozog. Végül, amikor a lemez elég messzire költözött, az élek az egyik hibára tapadnak, és földrengés van.
Forrás:
Kai kiszámítja, hogy 75 percnyi iskolai napot töltött a tudományos osztályban. Ha 500 percet tölt az iskolában, az iskolai napjának százaléka tölti a tudományos osztályban?
15%. A percek a tudományos osztályban a percek alatt adják meg a tizedes számot .15. Mozgassa a két tizedes helyet jobbra, hogy megkapja a százalékot. Így: 75/500 = .15 = 15%
A rezgéseket, amelyek a földrengésen áthaladó földön mozognak, a földrengés során felszabaduló energiát hordozzák?
A földrengés során felszabaduló energiát áthaladó, a földön áthaladó rezgéseket szeizmikus hullámoknak nevezik. A Science Daily a szeizmikus hullámokról szól: http://www.sciencedaily.com/terms/seismic_wave.htm Szeizmikus hullám A szeizmikus hullám olyan hullám, amely áthalad a Földön, leggyakrabban egy tektonikus földrengés következtében, néha robbanásból. Kétféle szeizmikus hullám létezik (testhullámok és felszíni hullámok) 1) Testhullá
Mi a különbség a Föld tudomány és a környezeti tudomány között?
A földtudomány általában a "geoszféra" vagy a lábunk alatti sziklákra összpontosít, míg a környezeti tudomány egy kicsit inkább a "bioszféra" és az élet előtt álló kihívásokra összpontosít. Mindazonáltal, miután ezt elmondtuk, a Földre nézés modern módja olyan komplex rendszer, ahol a geoszféra, a bioszféra, a hidroszféra, a krioszféra (fagyasztott jég), a légkör, és most az anthrosphere (emberi tevékenységek) mind n