Válasz:
A mag hidrogénjét héliumká alakítja, és megállítja az atomfúziót, amely a hidrogén külső héjainak összeomlását okozza. Ez magasabb hőmérsékletet és nyomást eredményez, aminek következtében a külső héjak vörös óriásként kibővülnek és kihűlnek.
Magyarázat:
Amikor a csillag a hidrogénből ég ki a magjában, fúzió útján héliumra konvertálva, az alapvető szerződések a stabilizálás érdekében. A magban lévő nukleáris fúzió egy kifelé irányuló ellenerő, mint a gravitáció, amely a csillag tömege miatt próbálja összenyomni a csillagot.
Ezzel a külső erővel jelentősen csökkent a csillagok külső kagylói összeomlanak és zsugorodnak. Az összeomlás által okozott nyomás és hő a fúzió helyét foglalja el, és a külső gravitációs erő ellen kifelé lép.
A csillag külső héja még mindig többnyire hidrogén, és elkezd bővülni, még nagyobb, mint a csillag kezdetben, és hűvös, ami ragyogóvá vált, így a "vörös óriás" fázis. Milyen nagy lesz a vörös óriás, a csillag kezdeti méretétől függ. Minél nagyobb volt az első, annál nagyobb a vörös óriás.
Időközben a mag elkezd szerződni és héliumot biztosít a szénbe, és belép az életciklus következő szakaszába.
Milyen jelentős különbségek vannak egy hatalmas csillag és egy átlagos méretű csillag, mint például a nap élete és végső sorsa között?
Van egy csomó! Ez az illusztráció tökéletes a kérdés megválaszolásához.
Mi a különbség egy kis csillag és egy nagyon hatalmas csillag sorsában?
A Nap fehér törpe lesz. A fő sztár, mint a Napunk, lassan égeti az üzemanyagát egész életében. A Nap jelenleg a Hidrogént héliumba fuzionálja. Ezt körülbelül 4,5 milliárd évig csinálja, és a következő 4,5 milliárd évig folytatja a hidrogén égetését addig, amíg a hidrogén tovább nem ég, és minden, ami a magjában marad, a hélium. Ezen a ponton a Nap kiterjeszti külső rétegeit, átalakulva egy Red-Giant-ra. Ebben a szakaszban a Nap a következő 1
Mikor válik egy hatalmas csillag szupernóvává?
Egy hatalmas csillag szupernóva megy, amikor elfogy a nukleáris üzemanyag. Amikor egy hatalmas csillag kimeríti a hidrogént, elkezdi a héliumot. Mivel a hélium ellátottsága kimerül, a fokozatosan nehezebb elemeket fuzionálja. Amikor a csillag magja túlnyomórészt vas, akkor további fúziós reakciók nem történhetnek, mivel a vasat és a nehezebb elemeket tartalmazó fúziós reakciók inkább energiát fogyasztanak, mint energiát. Miután a fúziós reakciók leálltak, a mag