Válasz:
Az erős erő az atommagokat együtt tartja, és a gyenge erő radioaktív bomlást okoz.
Magyarázat:
Az erős nukleáris erők felelősek a protonok és a neutronok egy atommagban való kötődéséért. Erős és rövid tartományban van, és le kell küzdenie az elektromágneses erőt, amely a pozitívan töltött protonokat szétválasztja.
Az erős erő jó példája a fúziós folyamat, amely kisebb csillagokban, például a napunkban történik. A pozitív töltésű protonok egymás ellen hatnak. A napsugár szélsőséges hőmérsékletén és nyomásánál két proton elég közel állhat egymáshoz ahhoz, hogy az erős nukleáris erő egy bi-proton vagy hélium-2 magba kötődjön.
A bi-proton nagyon instabil, és legtöbbjük szétválik egymástól. Ahhoz, hogy a fúziós folyamat folytatódjon a deuterium előállításában, a gyenge nukleáris erő szükséges.
A gyenge nukleáris erők felelősek a radioaktív bomlásért, mivel képesek protonokat fordítva fordítani. Ahhoz, hogy pontosabban fogalmazzuk meg, a felfelé mutató kvarkot a leeső kvarkra fordítjuk, vagy fordítva a W boson segítségével. A fúzió esetében a protont neutronra, pozitronra és elektron neutrínóvá alakítjuk.
Valójában az erős nukleáris erő valójában nem létezik. A korai elméletek az erős nukleáris erőt kötő protonokként és neutronokként határozták meg, amelyek a pionot használják, mint az erőátviteli boszont. Most, hogy a protonok, a neutronok és a pionok összetett részecskék, amelyek a gluonok által átvitt színerő által kötött kvarkokból állnak. Tehát az erős erő tulajdonképpen a protonok és a neutronok belső részén túlnyúló színhatás maradványhatása, hogy összekapcsolják őket.
Mit tegyenek az erős nukleáris erők és a gyenge nukleáris erők?
A két nukleáris erő különböző részecskékre hat. A gyenge erő a kvarkokra és a leptonokra hat, míg az erős erő csak kvarkokra hat. Az erős erő esetében létezik egy kicserélő részecske, amit gluonnak nevezünk, amely csak a kvarkokból készült részecskékre vonatkozik, amelyeknek a színtöltésnek nevezett tulajdonsága nincs köze a színek ismerős fogalmához. Ez magában foglalja mind a protonokat, mind a neutronokat. Az erős erő arra szolgál, hogy felülmúlja a magban lévő hatalm
Mi az erős nukleáris erő és mi a gyenge nukleáris erő?
Erős és gyenge nukleáris erők az atommag belsejében ható erők. A nukleonok között erőteljes erő hat, hogy megköti őket a magban. Annak ellenére, hogy a protonok között fennáll a coulombikus visszataszítás, az erős kölcsönhatás együttesen kötődik hozzájuk. Valójában ez az összes alapvető kölcsönhatás legerősebb. A gyenge erők viszont az atommagokban bizonyos bomlási folyamatokat eredményeznek. Például a béta-bomlási folyamat.
Mi a nukleáris hasadás és hogyan hasznosítható a nukleáris hasadásból származó energia?
A nukleáris hasadás az instabil atommagok kisebb, stabilabb magokba történő felosztása. Van egy tömegveszteség, amely hatalmas mennyiségű energiát termel. A nukleáris hasadás egy atom hasadásából ered. Amikor az atom kisebb atomokra bomlik, az energiaveszteséget okoz. E = mc ^ 2 az Einstein relativitáselméletének egyenlete. E = energia m = tömeg (elvesztés a hasadás esetén) c ^ 2 = a fény sebessége négyzet. (186 000 mérföld másodpercenként négyzetenként, vagy 34596000000