Válasz:
Minél nagyobb az oldott anyag oldhatósága, annál nagyobb a forráspont.
Magyarázat:
A forráspont a kolligatív tulajdonság. Csak a részecskék számától függ, nem pedig az azonosságtól.
A forráspont emelkedésének képlete
Ha két összehasonlítható vegyületünk van, akkor az oldhatóbb oldatban több részecskék lesznek.
Magasabb molalitású lesz.
A forráspont emelkedése és így a forráspont magasabb lesz az oldhatóbb vegyületnél.
A nátrium-jodid rácsenergiája 700 kJ / mol, míg a kalcium-szulfid energiája 2775 kJ / mol. A fenti sók közül melyik megjósolja a magasabb olvadáspontot?
Az olvadás megköveteli, hogy megszakítsa a rácsszerkezetét, és hagyja, hogy folyadékként kissé szabadon mozogjon. Így annál nehezebb megszakítani a rácsszerkezetet, annál nehezebb megolvasztani az anyagot és magasabb az olvadáspont. Ennek eredményeként a magasabb rácsos energiával rendelkező olvadáspont magasabb.
Hogyan befolyásolja a molalitás a fagyáspontot? + Példa
A magasabb molalitás alacsonyabb fagyáspontot jelent! A befagyasztási pont depressziója egy kolligatív tulajdonság példája. Minél koncentráltabb az oldat, annál kisebb lesz a víz fagyáspontja. Az oldott részecskék alapvetően zavarják a vízmolekulák fagyasztási képességét, mert az útba lépnek, és megnehezítik a víz és a hidrogénkötés kötődését. Itt van egy videó, amely bemutatja, hogy hogyan lehet kiszámítani a víz fagyáspontjá
Hogyan befolyásolja a molalitás a forráspontot?
Ha egy nem illékony anyagot feloldunk oldószerben, az oldószer forráspontja növekszik. Minél magasabb a koncentráció (molalitás), annál nagyobb a forráspont. Ezt a hatást a feloldott oldott oldott oldódó oldószer-molekulák felszínén, ahol forralás történik. Minél nagyobb az oldott anyag koncentrációja, annál nehezebb az oldószer-molekulák elszabadulni a gázfázisba. A gázból a folyadékba történő kondenzáció mértéke azonban lényeg