Válasz:
Mert termel # NaOH # és # # H_2 vízbe helyezve.
Magyarázat:
A Bronsted-Lowry definícióban a bázisok proton akceptorok.
Erős bázisként az anyagnak alapvetően teljesen vizes oldatban kell disszociálnia, hogy magas legyen # "PH" #.
Ez a kiegyensúlyozott egyenlet, hogy mi történik # # Hidrid a szilárd anyagot vízbe helyezzük:
# NaH (aq) + H202 (l) -> NaOH (aq) + H2 (g) #
# NaOH #, mint már tudhatod, egy másik nagyon erős bázis, amely alapvetően teljesen vizes oldatban disszociál a képződéshez #Na ^ + # és #OH ^ - # ionok.
Tehát egy másik módja az egyenlet írásának:
# NaH (aq) + H202 (l) -> Na ^ + (aq) + OH ^ (-) (aq) + H2 (g) #
A #H ^ (-) # ban ben # # Hidrid elfogad egy #H ^ + # a vízből képződő ion képződik # # H_2 a Bronsted-Lowry bázist.
Ha az Arrhenius savak és bázisok definíciójával megyünk, # # Hidrid nem bázis lenne, mert azért, hogy disszociál, hogy adjon #OH ^ - # közvetlenül a kémiai szerkezetéből, hanem azért, mert a # OH ^ - # növekszik a disszociáció során.
Ez a reakció nagy egyensúlyi állandóval történik, így azt mondhatjuk # # Hidrid majdnem teljesen disszociál, ha vizes oldatba helyezzük. Ez teszi erős bázis.
--
Lehet, hogy vajon miért nem fordul elő ez a reakció? # # Hidrid sav:
# NaH (aq) + H202 (l) -> Na ^ (-) (aq) + H3O ^ + (aq) #
Ez a reakció nem következik be, mert a nátrium alacsonyabb elektronegativitással rendelkezik, mint a hidrogén.
Például, # HCI # alakulhat # H_3O ^ + # és #Cl ^ - # ionok vizes oldatban.
# HCI # ezt megtehetjük, mert a hidrogén kevésbé elektronegatív, mint a klór. Elektronok készülnek klór felé. Így, #H ^ + # könnyen kihúzható # HCI # alkotnak # H_3O ^ + #.
De # # Hidrid ismét hidrogénnel, több hidrogénnel, így többé-kevésbé van #Na ^ + # és a #H ^ - # anion, az elektronok húzásának következménye hidrogén felé.
Tehát ahelyett, hogy egy #H ^ + # vizet adva a formázáshoz # H_3O ^ + #, az elektronok mennek # H # alkotnak #H ^ - # ion és forma # # H_2 gázt ellopva #H ^ + # vízből.
