Válasz:
Mivel mindkét folyamat stabilabbá teszi a magot.
Magyarázat:
A nukleáris kötvények, mint az ismerősebb kémiai kötések, energiamegtakarítást igényelnek, hogy megszakítsák őket. Ez azt jelenti, hogy az energia felszabadul, amikor kialakulnak, az energia a stabilizáló magokban a „tömeghibából” származik. Ez a tömeg különbsége a mag és az ahhoz használt szabad nukleonok között.
A valószínűleg látható gráf Fe-56 körüli magokat mutatja a legstabilabb, de a tetején vasat mutat. Ha ezt megfordítjuk, akkor az energia negatívnak bizonyul sokkal könnyebben ábrázolhatja az egyes magokat, mint egy potenciális kútban, és megértsék, miért az energia nukleononként csökken (mindkét irányból) a vas felé.
Remélem, hogy megnézi a honlapot is, ahol a diagram is készült - ez nagyon hasznos!
Mit tegyenek az erős nukleáris erők és a gyenge nukleáris erők?
A két nukleáris erő különböző részecskékre hat. A gyenge erő a kvarkokra és a leptonokra hat, míg az erős erő csak kvarkokra hat. Az erős erő esetében létezik egy kicserélő részecske, amit gluonnak nevezünk, amely csak a kvarkokból készült részecskékre vonatkozik, amelyeknek a színtöltésnek nevezett tulajdonsága nincs köze a színek ismerős fogalmához. Ez magában foglalja mind a protonokat, mind a neutronokat. Az erős erő arra szolgál, hogy felülmúlja a magban lévő hatalm
Mi az erős nukleáris erő és mi a gyenge nukleáris erő?
Erős és gyenge nukleáris erők az atommag belsejében ható erők. A nukleonok között erőteljes erő hat, hogy megköti őket a magban. Annak ellenére, hogy a protonok között fennáll a coulombikus visszataszítás, az erős kölcsönhatás együttesen kötődik hozzájuk. Valójában ez az összes alapvető kölcsönhatás legerősebb. A gyenge erők viszont az atommagokban bizonyos bomlási folyamatokat eredményeznek. Például a béta-bomlási folyamat.
Mi a nukleáris hasadás és hogyan hasznosítható a nukleáris hasadásból származó energia?
A nukleáris hasadás az instabil atommagok kisebb, stabilabb magokba történő felosztása. Van egy tömegveszteség, amely hatalmas mennyiségű energiát termel. A nukleáris hasadás egy atom hasadásából ered. Amikor az atom kisebb atomokra bomlik, az energiaveszteséget okoz. E = mc ^ 2 az Einstein relativitáselméletének egyenlete. E = energia m = tömeg (elvesztés a hasadás esetén) c ^ 2 = a fény sebessége négyzet. (186 000 mérföld másodpercenként négyzetenként, vagy 34596000000