Válasz:
Megkérdezi, hogyan tanulhatjuk meg a szerves vegyületek triviális neveit (azaz nem szisztematikus)? Az egyszerű válasz a használat.
Magyarázat:
Számos általánosan használt szerves (és szervetlen) vegyi anyagnak van neve, amelyet a felhasználás szentelt. Az izopropanol (IPA) olyan, hogy soha nem hallaná a szisztematikus nevét (ami az?). A legfontosabb az, hogy elkerüljük a kétértelműséget.
Válasz:
A szerves vegyület IUPAC-nómenklatúrája a következő részekből áll:
Előtag (ok) + Word gyökér + Elsődleges utótag + Másodlagos utótag
A szerves vegyületek elnevezésének megismerése érdekében meg kell tanulnunk, hogyan találjuk meg a fenti részeket.
Magyarázat:
Szógyökér
A root szó a leghosszabb szénlánc-láncban lévő szénatomok számát jelenti, amelyet szülőláncnak nevezünk. Néhány fontos szógyökér a következő:
Elsődleges utótag
Ezt a telítettséget (egyszeres kötést) vagy telítetlenséget (többszörös kötést) használjuk a szénláncban. Az elsődleges utótag egy része;
Másodlagos utótag
A szerves vegyület funkcionális csoportjának ábrázolására szolgál. Néhány fontos másodlagos utótag az alábbi:
Prefix (ex)
Ezt a szót a gyökér előtt használjuk, és főként az alkilcsoportokat vagy valamilyen funkcionális csoportot képviseljük, amely szubsztituált csoportnak tekinthető. Néhány fontos előtag a következő:
Ezt az elvet szem előtt tartva megnevezhetjük az egyszerű szerves vegyületet. A következő példák a gyökér, az elsődleges utótag és a másodlagos utótag használatát szemléltetik a szerves vegyületek elnevezésében.
A komplex szerves vegyületek esetében több különböző szabályt kell megértenünk az IUPAC nevek írására. Ezek a következők:
1. Leghosszabb láncszabály
2. Helyettesítő szabály
3. A legalacsonyabb összeg szabály
4. Ábécé sorrend
5. Komplex alkil-szubsztituens szabály
Kösz
Milyen példák vannak a szervetlen vegyületekre és a szerves vegyületekre?
Szervetlen nátrium-klorid szervetlen glükóz C_6H_12O_6
Mi a különbség az oldhatóságon és a gyúlékonyságon alapuló szerves és szervetlen vegyületek között?
Hadd magyarázzam. A szerves vegyületek nem polárisak, ezért nem poláros oldószerben oldódnak, míg a szervetlenek többnyire polárisak, így poláros oldószerben oldódnak. A szerves vegyületek tűz keletkeznek, ha hő keletkezik, de a szervetlen vegyületek gyúlékonyak. A szerves vegyületekben H és C elemek vannak jelen, amikor a hőt a C és a H közötti kötés adja, így a H meggyullad és a vegyület ég.
Miért magasabb a szerves vegyületek olvadáspontja és forráspontja, mint a szervetlen vegyületek?
A szerves vegyületek nem rendelkeznek magasabb olvadási és forrásponttal, szervetlen vegyület. Ez a kémiai kötések közötti különbség miatt van. A szervetlen vegyületek többnyire erős ionos kötésekből állnak, amelyek nagyon magas olvadási és forráspontot adnak nekik. Másrészt a szerves vegyületek viszonylag gyenge kovalens kötésekből készülnek, ami az alacsony olvadási és forráspontja.