A sejtmembránhoz tartozó hidrofób centrum (más néven foszfolipid kettős réteg) a membrán szelektív permeabilitását adja.
A sejtmembránok elsősorban a foszfolipideknek nevezett lipid molekulákból állnak. (A membránoknak sok beágyazott fehérje is van.) Minden foszfolipidnek van egy hidrofil feje, amely vonzódik a vízbe; ezek az alábbi képen látható fehér körök. Mindegyik foszfolipidnek két hidrofób zsírsav-farka is van, amelyek vízzel elbomlanak; ezek az alábbi képen sárgaek. Amikor sok foszfolipidet vizes oldatba helyeznek, ezért spontán módon a liposzómák nevű gömböket képeznek, amelyek az összes vízszerető fejet a víz felé mutatják, és az összes vízfogyasztó farkát védik belőle.
A membrán hidrofób középpontja az, hogy a vízben oldódó molekulák nem képesek átjutni a membránon. A membrán hidrofób középpontja visszaszorítja a feltöltött atomokat (ionokat) és poláris molekulákat, mint például a glükózt (ezek a molekulák azonban membránfehérje csatornák segítségével juthatnak át). Másrészről a hidrofób molekulák, például a lipidek áthaladhatnak a membránon, valamint a kis nem poláris molekulák (például oxigéngáz vagy szén-dioxid).
Az 1980-ban született nők várhatóan körülbelül 68 év, a 2000-ben született nők várható élettartama pedig körülbelül 70 év. Mi a 2020-ban született nők várható élettartama?
72 év. Az adott információk szerint a 2020-ban született nők várható élettartama 72 év. A két évenkénti 20 évenkénti növekedés 2 év. Így a következő 20 évben a nők várható élettartama még két év, mint a 20 év. Ha a várható élettartam 2000-ben 70 év, akkor 20 évvel később, elméletileg 72-nek kell lennie.
A sejtmembrán melyik része nem poláris? Hogyan járul hozzá ez a tulajdonság a sejtmembrán működéséhez?
Hidrofób farok. A foszfolipid szerkezete poláris fejből és két nem poláris farokból áll. Ezek a farok nem teszik lehetővé a poláris molekulák átjutását a membránba. Nem engedi meg, hogy az oldható anyagok, mint a glükóz, fehérjék elhagyják a sejtet, ahol korlátozzák a felesleges poláris molekulákat a sejtbe való belépéshez. Fontos szerepet játszik abban, hogy a membrán félig áteresztő legyen.
Miért szelektíven áteresztő a sejtmembrán?
Csak a sejt túléléséhez és működéséhez nélkülözhetetlen anyagok juthatnak be a sejtbe. A sejtmembránokat szelektíven áteresztő membránoknak is nevezik, mivel szelektívek a részecskék sejtbe való bejutásának lehetővé tételére. A szelektív permeabilitás e tulajdonsága azért fontos, mert biztosítja a sejt túlélését. Vegyünk egy példát: Mi történt egy emberrel, aki bármit is fogyaszt, amit átjön? Ez negatív következ