Kérdés # díj41 + Példa

Megmondja az anyag empirikus képletét - az egyes atomtípusok relatív számát egy képletegységben.

Példa

A nitrogén- és oxigénvegyület 30,4% nitrogént és 69,6% oxigént tartalmaz. Mi az empirikus képlete?

Megoldás

Tegyük fel 100,0 g vegyületet. Ezután 30,4 g nitrogént és 69,6 g oxigént kapunk.

Mól N = 30,4 g N × # (1 mol N) / (14,01 g N) # = 2,17 mol N

O = 69,6 g O × # (1 mol O) / (16,00 g N) # = 4,35 mól O

N: O = 2,17 mol: 4,35 mol = 1 mol: 2,00 mol = 1: 2

A mólok aránya megegyezik az atomok arányával. Ezért mindegyik N atomhoz két mól O atom van.

Az empirikus képlet NO.

Ez nem feltétlenül a vegyület tényleges képlete. A tényleges képlet lehet N02, N203, N202, stb. Mindegyik N: O aránya 1: 2. Más kísérleteket kell tennünk a tényleges képlet meghatározásához.

Megmondja az anyag empirikus képletét - az egyes atomtípusok relatív számát egy képletegységben.

Példa

A nitrogén- és oxigénvegyület 30,4% nitrogént és 69,6% oxigént tartalmaz. Mi az empirikus képlete?

Megoldás

Tegyük fel 100,0 g vegyületet. Ezután 30,4 g nitrogént és 69,6 g oxigént kapunk.

Mól N = 30,4 g N × # (1 mol N) / (14,01 g N) # = 2,17 mol N

O = 69,6 g O × # (1 mol O) / (16,00 g O) # = 4,35 mól O

N: O = 2,17 mol: 4,35 mol = 1 mol: 2,00 mol = 1: 2

A mólok aránya megegyezik az atomok arányával. Ezért mindegyik N atomhoz két mól O atom van.

Az empirikus képlet NO.

Ez nem feltétlenül a vegyület tényleges képlete. A tényleges képlet lehet N02, N203, N202, stb. Mindegyik N: O aránya 1: 2. Más kísérleteket kell tennünk a tényleges képlet meghatározásához.